Grindhouse: Terrorbolygó (Planet Terror 2007) - Dögös és Halálos
Felvezetés:
- A Grindhouse visszatérése 2007-ben történt meg, és az ekkor megjelenő két film közül a "Planet Terror" (Terrorbolygó) az, ami most a fő téma lesz. A rendező Robert Rodriguez, a főszerepben Rose McGowan káprásztat el minket sexi testével és szórakoztat minket a jobb lába helyén lévő gépfegyverével. A film további sztárja Josh Brolin (Sin City 2: A Dame to Kill For/Sin City 2: Ölni Tudnál Érte, No Country for Old Man/Nem Vénnek Való Vidék) és Bruce Willis (Sin City 1-2, Die Hard 1-5/Drágán Add Az Életed 1-5, Pulp Fiction/Ponyvaregény, The Fifth Element/Az Ötödik elem). Ugyanakkor itt van még Freddy Rodriguez, Naveen Andrews, Marley Shelton és Tom Savini, Jeff Fahey-el együtt. A zombi apokalipszis elkezdődik, és egy kisebb csapat az, ami megpróbálja áttörni ezt a gátat, hogy kijussanak a civilzált életbe, ha egyáltalán van még olyan.
Milyen ez a film?
- A Planet Terror a "Death Proof" (Halálbiztos) című film testvérpárja. Egy zombis horror-thrash-akció filmről van szó. Egy vírusgáz terjed el egy kisebb városban, és százával viszik be a fertőzött embereket a kórházba, de senki sem tudja, hogy mitől fertőzödtek meg és milyen hatást kelt ki az áldozatokból. Egy katonai osztag az, amely megakarja keresni a gyógymódot, de ugyanakkor le is foglalják ezt a bizonyos gázt. Az osztag vezetője nem más, mint az én egyik kedven férfi színészem, Bruce Willis alias L.T. Muldoon. Egy másik szálon futó story, egy gogo táncos, dögös lányról szól, aki volt fiújával találkozik és együtt csöppennek bele ebbe a rémálomba, ami egy afféle világvégét hozhat magával. Cherry (Rose McGowan) elveszíti a jobb lábát, de helyére elöször egy asztalláb, majd egy gépfegyver kerűl, amivel írthatja a zombikat. Egy kisebb csapat szintén vele tart, amit nagyrészt a volt barátja, Wray (Freddy Rodriguez) hozott össze. Vajon ki tudnak jutni ebből a városból és megtudják szerezni az ellenszert a gáz ellen.
- A film hihetetlenűl sötét tónusú, elképesztő a régies vonalas képi megvalósítás, visszaránt minket a 70-es, 80-as évekbe, nem véletlen, hisz a régi Grindhouse filmeknek a tiszteletére készült ez a Deat Proof-al együtt. A másik, hogy nagyon gusztustalan és pörgős. Ezek a zombik nem átlagos élőhalottak, hiszen a pattanások és más egyéb gennyes gumók és pörsenések jelennek meg rajtuk, az akció jelenetekben ez még csak fokozódik azzal, hogy lövik őket meg elütik kamionnal és csak fröcskölődik össze-vissza a vér és a genny. Egy nagyon pörgős és megizzasztó gusztustalan thras-horror-akció, ami persze élvezhető és jó, de csak azoknak, akiknek bírja a gyomruk. Emellett rettentően szórakoztató, tel is tele van poénosabbnál poénosabb dolgokkal, például, amikor Wray berak egy asztallábat Cherry jobb lába helyére, vagy amikor Josh Brolin, aki Dr. William Block-ot alakítja, éppen vizsgálja betegét, és elég viccesen kezeli páciense helyzetét, de közben szopogat egy kis kémcsőt, hogy nyugtassa magát. Az már csak egy kalappal tesz rá a filmre, amit Quentin Tarantino megcsinál, hisz ő is játszik egy aprócska szerepben. Az a jelenet is vicces és gusztustalan. Az egész olyan, mint ha Peter Jackson "Braindead" (Hullajó/Dead Alive) című filmjét látnánk, csak nem vígjáték, hanem akció stílusú és modernebb a technika, ettől függetleneül nem lehet komolyabban semennyivel sem, de nem is az a lényege, hogy az legyen. Külön poénos még az, hogy Dr. Dakota Block (Marley Shelton) egy jó ideig elzsibadt kezekkel próbál meg eljutni A-ból B-be és túlélni közben. Sokat szerencsétlenkedik és mulattató az egyszereplős játéka a kocsiban, mikor éppen menekül. Külön figyelmet érdemel még Tom Savini, aki Tolo-t alakítja, hisz ennél szerencsétlenebb rendőrt még nem látott a világ, ki az a lehetetlen fakabát, aki a zombik helyett a saját rendőrfőnökét lövi válba? A rendezése nem rossz, bár nem is kíván ennél nagyobb igényt a koncepció. Nincs is elnyújtva, a dialógusok elég rövidek és Rodriguez nem szarozik, nagyon pörög a film, egyik cselekményből megyünk a másikba. Drámaisag ugyan van benne kisebb nyomokban, de az is csak azért van, hogy ne legyenek üresek a karakter építési járatok, de egyébként Rodriguez bácsi szinte nem épít semmit sem. Bedobja a figuráit a játékba és hagy szóljon. A drámai szál ki is merül kb 3 percben, mert elöször Cherry beszél egy picit Wray-el a közös múltjukról, majd a másik kettesben lévő jelenetükben meg három mondat után kufircolnak. Itt is van egy elég vicces és idióta vágás a következő akció jelenetre, én mondom Robert Rodriguez-nek sokszor elborul az agya, nagyon sok hülyeséget tud kitalálni, hálistennek ebben a filmben ez pozítív irányba sült el.
- Olyan jeleneteket is bevállal, amik eléggé merészek, és ez azért jó és becsületre méltó, hiszen Amerika és vele együtt Hollywood híres a visszafogodságáról, mert nem szeretnk tulzásokba esni, amiatt sok ilyen film elég enyhe és nem bevállalós. Háistennek ez Robert Rodriguez-re, Quentin Tarantino-ra, Tim Burton-re, Martin Scorsese-re és Sergio Leone-re nem jellemző. Vannak rendezők Hollywood-ban, akik merészek és igenis odateszik magukat abban a formában, amit az adott koncepció megkövetel. Nem csak a gusztustalan gennyezős és véres fröccsenéseket, de bízarabbnál bizarabb képkockákat láthatunk a filmben, például amikor a kórházban elszabadulnak az élőholtak és az egyik fiatal műtős srácot látjuk a földön, ahogy két hulla éppen kibelezi őt, de ő meg annyit kiabál nekik, hogy: "Ne! Most nincs kedvem játszani!" Hát az ilyenek miatt nem lehet komolyan venni, márcsak azért sem mert annyira lehet látni, hogy a belei és pláne a bordái gumi meg műanyag, de ugyanakkor ez is egy direkt dolog a filmben, hogy ne féljünk meg ne borzongjunk, hanem csak nézzünk nagyokat, lepődjünk meg és szórakozzunk, különbenis az akciók nagyon jól vannak megkoreografálva, főleg az a jelenet, amikor Wray bemegy két bicskával a kórházba, és kreatívabbnál kreatívabban gyilkolja le a zombikat. A színészi játéknál említettem, hogy semmi mélyítés, semmi nagy monumentális vezetés nincs benne, de ettől függetlenül nem lesz rossz, mert mindenki hozza az alap szintet. Kivéve két színészt, Josh Brolin és Bruce Willis. Mindketten kb csúnyán néznek, Willis az még néha mosolyog is, de szó sincs arról, hogy amatőrök lennének, csak egyszerűen nem csinálnak sok mindent. Ettől függetlenül ők ketten jobbak, mint az összes többi színész a filmben, emelett Tarantino, ha még nem is jó színésznek, a ripacskodását öröm nézni.
Rövid összegzés:
- Ez egy szórakoztató thrash film, tudom ajánlani mindazoknak, akik imádják a Grindhouse filmeket, Rodriguez filmjeit, vagy akár a magát a thrash műfajt. Ehez persze nagyon erős idegzet és gyomor kell, mert nagyon gusztustalan a film, és nehéz azoknak, akik még nem szoktak hozzá ehez a stílushoz, ugyanis nagyon bízar a képiélmény. Ettől függetlenül egy nagyon jó kis film, lehet élvezni, megunni viszont nem. Már akinek bejön ez a stílus persze. Hálistennek ez Rodriguez jobb alkotásai közé tartozik és ezt megkell becsülni, mert sajnos több a rossz filmje, mint a jó. Ezen kívül még a "From Dusk Till Dawn (Alkonyattól Pírkadatig), Machete, Sin City, Sin City 2: A Dam to Kill For és a Four Rooms (Négy Szoba)" tartozik a jobb alkotásai közé.
Értékelés: 7/10
