Indiana Jones Tetralogy (Az Indiana Jones Tetralógia Elemzése)
Bevezető:
- Amikor George Lucas már javában készítette munkatársaival a Csillagok Háborúja Trilógiát, akkor ő kitalált egy mesefigurát és barátjával, Steven Spielberg-el együtt elkezdték készíteni az első filmjét is ennek a bizonyos karakternek. Ez a karakter Indiana Jones volt, akit Harrison Ford alakított, aki akkor már a Star Wars egyik főhőseként volt ismerős az embereknek. Az első Indiana Jones film 1981-ben került a mozikba, pont a második Star Wars film, a "The Empire Strikes Back" (A Birodalom Visszavág) után egy évvel. Steven Spielberg volt a rendező, de nem csak ennél a filmnél, hanem a további három epizódnál is, ugyanis négy részt élt meg a sorozat. De ki is ez a karakter? Spielberg-ék elöször egy James Bond féle figurát találtak ki, és hasonló szériát is álmodtak meg, ugyanis ők úgy tervezték, hogy pár évente jönnek ki újabb részek, és mikor már Ford öregszik, akkor lecserélik egy fiatalabb színészre és így megy tovább a Jones folyam, akárcsak a Bond filmek esetében. Nos a film sorozat sorsa végül nem ez lett, de az a négy film, ami elkészült egyértelmő Bond utalásokat tartalmaz, és hasonló stílusokkal készült. Indiana Jones figurája igazából egy fordított James Bond. Míg a 007-es ügynök használja a nőket a küldetése miatt és soha nem érez semmit se az elhalálozott emberek iránt, mert egy phszihopata, addig Indiana Jones nem is ért a nőkhöz, inkább a nők használják őt, szegény Jones soha sincs a helyzet magaslatán, roppantul gátlásos figura, viszont ő az aki érez, tud sajnálni embert, ha az elhúnyt, és emelett rettentően bátor, szeretteiért és barátaiért, de főleg az ártatlanokért képes akár öngyilkos akciókra is. Emellett pedig egy régész tanár egy egyetemen, ahol csak úgy ismerik, hogy Dr. Jones. Az Indiana Jones történetek nagyrészt a 30-as években játszódnak pont a II. Világháború elött, bár a harmadik epizód már belenyúl az elejébe... A negyedik rész már az 50-es évek végén játszódik, ugyanis sok idő telt el a két epizód elkészítése között. Indiana Jones általában német katonákkal vagy más banditákkal akad össze, miközben egy történelmi, vagy legendás erekjét próbál megmenteni. Általában erről szólnak a filmek, ami alól a második rész nagy kivétel, de ezt majd elmagyarázom, hogy miért. A lényeg, hogy a Jones sorozat 1981-ben vette kezdetét, és 2008-ban érte véget a befejező negyedik résszel.
1981 - Indiana Jones and The Raiders of The Lost Ark (Indiana Jones és Az Elveszett Frigyláda Fosztogatói)
- 1936, Dél-Amerikában kezdődik az első kaland, amit láthatunk mozivásznon, ugyanis Jones egy aranybálványt keres, ami végül nem lesz az övé, mert egy régi ellensége megszerzi előle, de ezzel még nincs vége a rivalizálásuknak, mert később ketten fogják felkutatni a frigyládát. Jones azért küzd, hogy nehogy a nácik kezébe kerüljön, de az ellenség pedig felakarják használni egy rituálé keretein belül. Ahoz, hogy megtalálják ezt a ládát, egy amuletre van szükségük, aminek a segítségével meglelhetik a láda pontos helyét. A film hihetetlenül kalandos és magával ragadó. Elképesztő volt már az, hogy pont a keresztény vallásba nyúlnak bele a story-val, behoznak egy kalandfilmbe mitológiát és misztikumot, ugyanis az Indiana Jones filmek nem reálisak. Az egész filmnek van egy nagy íve, hogy honnan hová jut el a story, és mi lesz a vége. Az első részben egy Marion Ravenwood (Karen Allen) nevű lányal ismerkedhetünk meg, aki Indy régi iskolás szerelme volt, de megromlott a viszonyuk, de aztán a közös kalandok újra összehozzák őket. A film pont azért is különleges, mert egy jól megírt és kiváló karakterrel játszik főszerepet, egy olyan emberrel, aki legtöbbször csak rögtönöz, és általában sikerrel is jár, ha meg nem, akkor is valami csoda folytán ki tud szabadulni a bajból. Akciók vannak benne bőven, és mégsincs telepakolva velük. Elég pontosan ki vannak mérve, hogy mennyi kalandos akció jelenet legyen a filmben, és azok is elképesztően jól vannak megrendezve, akárcsak a többi részlete a filmnek. Van egy fajta sablon, vagy akár receptnek is mondhatjuk, amely az Indiana Jones filmek alapja. Mindíg van egy erekje, vagy egy kincs, amit a gonosz nácik vagy oroszok megakarnak szerezni, de Indiana Jones közbe akar lépni, hogy megmentse előlük. De Jones-ot mindíg elrabolják, és vele kerestetik meg az erekjét, majd a végén a bizonyos erekje végez az ellenséges katonákkal. ebből a szempotnból a koncepciókban Indy teljesen felesleges, mert ha nem lép közbe, akkor a katonák soha sem találják meg azt amit akarnak, de így meg konkrétan Indy az aki kénytelen segíteni az ellenségeinek, és a végén ráadásul nem is ő győzi le őket, mert az erekjék végeznek a gonoszokkal. Az Indiana Jone sfilmek nagy részt erről szólnak, d eitt a szórakoztatás és a történetvezetés a lényeg, na meg maga Dr. Jones, aki egy olyan karaktere ezeknek a történeteknek, mint a Die Hard sorozatnak John McClane (Bruce Willis).
Értékelés: 8/10
1984 - Indiana Jones and The Temple of Doom (Indiana Jones és A Végzet Temploma)
- A második rész teljesen maga mögött hagyta az első rész eseményit, és egy új témába, új korszakba, sőt új és teljesen más sablonba kezd bele. Elöször is Shang Hai-ban vagyunk a film elején, ráadásul 1985-ben, ami azt jelenti, hogy az első rész elött járunk egy ével, vagyis egy előzménye az elöző epizódnak. A négy rész közül szerintem ez kezdődik a legkirályabbúl, a legizgalmasabbul, ugyanis olyan, mint egy gengszter film. Indiana Jones egy Shang Hai-i klubban jelenik meg fehér öltönyben, és egy régi bizniszt próbál elintézni, de átverik, mert mérget itatnak vele és gyorsan meg kell szereznie az ellenszert. Már a film első negyed órája olyan akciót és balhét robbant ki, hogy mi csak ámulunk a moziszékben. Itt kapja fel azt a táncos lányt, aki az adott epizódnak a női főszereplője lesz, ő pedig nem más, mint Willy Scott (Kate Capshaw). Steven Spielberg már rég óta szeretett volna James Bond filmet csinálni, de sajnos soha sem jött össze neki, így hát az Indiana Jones filmeken élte ki ezt a vágyait, nem véletlenül olyan ennek a résznek az eleje, amilyen. Smoking, nyakkendő, gengszterek, autós üldözés stb. Az akció közben belép még egy 10 év körüli kisgyerek, Picúr (Jonathan Ke Quan), és így már hárman vészelik át a második rész kalandjait. Majd később Indiába vezérli hőseinket a sors, ahol egy lepusztult falunak a szent kövét kell visszaszerezni, mert a Végzet Templomában élő sötét gonosz emberek elméjét torzította el, és elrabolták a falu védő szent kövét, d ehozzá még a kis gyerekeket, hogy rabszolga sorsban tartsák őket és bányászkodjanak a föld alatt drága kövek után, de ezzel együtt még két Shankara köveket is keresnek. Ugyanis a falu szent köveit hívják így, amiből eredetileg öt darab volt. A faluban összesen három, de a maradék kettő valahol a földben van. Teljesen más a koncepció, más a téma, más a környezet és a stílus is. A négy rész közül ez a második az, ami kilóg a sorból, de pozitív értelemben, mert más alapokra helyez és be merte vállalni azt, hogy leszakad az első rész nácis, katonásdi, régészes erekje megmentő, üldözős témáról. Itt most nem mitológiába nyúl bele a story, hanem India misztikusságába. Amik ebben a részben megtörténnek azok egyszerűen ijesztőek, sokkolóak és megrendítőek. Elöször is előkerül a wodoo, mint téma. A másik a léleknek a kiűzése a testből. Van egy sötét isten, Kali, aki átveszi az emberek felett az uralmat és ő irányítja őket a gonosz Molaram (Amrish Puri) szolgálatában. India sámánista köntösét ölti magára az Indiana Jones széria második darabja. Teljesen el vannak zárva a civilizációtól hőseink, és csakis saját magukra számíthatnak a Végzet Templomán belül. Amit itt az emberekkel művelnek lent rituálék keretein belül, azok már nem a kisebb korosztálynak ajánlottak. Márcsak maguk a szív kitépések, majd a test elégetése, azaz feláldozása a gonosz Kali számára. Sőt, hogy a nézőket ne hagyuk nyugodni, még a főhőst, Indy-t is átállítják az ő oldalukra, mikor megitatják vele Kali vérét. Na ebből hogy másznak ki??? Megtudhatjátok, ha végig nézitek a filmet. Ez a film azért is kerül másik koncepcióba, mert itt nem felesleges Indy karaktere. Nem az történik meg benne, hogy megakarja menteni az erekjéket, de elkapják és segít a gonoszoknak, majd azok a zsákmányuk által pusztulnak el. Nem! Itt a kincsek már el vannak lopva, mikor Jones bekapcsolódik a törénetbe, és a végén tényleg ő az aki megmenti a köveket és visszaviszi a faluba. Tehát ő itt tényleg megmentő volt. A másik érdekesség, hogy az első részből megmaradt díszletekből forgatták le ezt a második részt. Ugyanis maradtak még cuccok az elöző epizódból, mer pár snitt, amik nem kerültek be a filmbe, és volt egy csekély kis pénzük rá, meg anyaguk, hogy leforgassanak mégegy részt, hát elég jól siekrült, főleg, hogy a négy film közül ez lett a legjobb. Maga függetlensége miatt, hogy kilépett az alap sablonból és új témába kezdett, elég megrázóan és bevállalósan. Spielberg ha egy második részt készít, úgy tűnik, hogy szeret brutálisabb és kegyetlenebb lenni, mert azért az Indy folytatása eléggé sokkoló és brutális az elözőhöz képest. Jobban a nagyobb korosztálynak szól és megrázzóbbak a kalandok, sőt kilátástalanabbak. Ez a sámánista, wodoozós, lélek kitörlős, misztikusság pedig marhajól áll az egésznek, konkrétan a tetőfoka az Indiana Jones témának.
Értékelés: 9/10
1989 - Indiana Jones and The Last Crusade (Indiana Jones és Az Utolsó Kereszteslovag)
- 1989-ben vált az Indiana Jones trilógiává. A harmadik rész története már egy előzménnyel indít, mégpedig Indy tinédzserkorát láthatjuk, és az alap dolgok létrejöttét is megtekinthetjük. Ebből a rövid előzményből tudhatjuk meg, hogy honnan van a kalap, az ostor, a sebhely az állán és a kígyóktól való félelme. Felnőtt korában pedig átélhetünk vele együtt egy újabb kalandot. A történetben most 1938-ban járunk, a II. Világháború kezdetekor. A nácik megakarják szerezni a Szent Grált, amiből Jézus az utolsó vacsorán ivott. Aki iszik belőle, az örök időkre fiatal marad. Indiana Jones-nak a feladata, hogy megszerezze a nácik elöl ezt az erekjét, de hát a szokásos sablon itt is ugyanaz, az ellenség elfogja a mi hősünket, és megint csak ő vezeti őket oda, ahol ez az erekje található. Majd a végén nem is Indy győzi le az ellenséget, hanem maga az a bizonyos kincs. Ebben az epizódban tűnik fel Sean Connery, aki Indy apját alakítja. Spielberg a James Bond filmek iránti rajongása itt is megnyilvánul, hiszen nem véletlenül játszik a filmben Connery. Ez a harmadik rész már kezd kissé vérszegény lenni. Eddig két kaland filmet nézhettünk végig, de itt kezd kiveszni belőle a kalandfilmek stílusa. Inkább katonás, háborús filmnek érződik. Az Indiana Jones filmek mindíg is egy misztikus kaland hakni volt, de ez a harmadik olyan, mintha egy II. Világháborús filmet néznék, amiben nem katonák a főhősök, hanem két régész és társai. Ettől függetlenül a film nem rossz. Lehet rajta szórakozni, nevetni mert elég vicces néhány helyen. A rendezés tökéletes, a történet mesélés is jó. A koncepció kissé elfordul, és a három rész közül ez a legunalmasabb. Nem az egész film, jó pár része, amire eddig nem igazán volt még példa. A másik.... Ahogy a Bond filmekben vannak Bond lányok, itt is vannak Indy lányok, viszont itt csak négy. Ebben a harmadik részben lévő női karakter, Elsa (Alison Doody) a legidegesítőbb és legírritálóbb. Egyszerűen kibbírhatatlan és a színészkedése is idegesít. Nem az a baj, hogy negatív karakter. Bond filmekben is voltak nagyon jó gonosz női figurák. Ez az Elsa nevű lányk nagyon messze áll Marion Ravenwood-tól, aki egyértelműen a legjobb Indy lány. Sokat nem lehet beszélni erről a filmről, egy nagy erénye, hogy behozza a mitológiát, a keresztény vallásnak a mitológiáját, ami szintén jól áll a filmnek, és ezzel legalább kicsit visszaadja az Indiana Jones hangulatát.... Az is vicces benne, hogy Harrison Ford eddig is jó volt színészijátékban, de amikor Sean Connery belép a story-ba, mint a villám, simán lemossa őt a színről. Connery a legjobb férfi mellékszereplő a Jones filmekben.
Értékelés: 7/10
2008 - Indiana Jones and The Kingdom of The Crystal Skull (Indiana Jones és A Kristálykoponya Királysága)
- Sok időt kellett várni arra, hogy az Indiana Jones trilógia, tetralógiává nője ki magát. Mintegy 19 évig nem készült Jones film. Spielberg azt mondta, hogy ő befejezte ezt a kalandot, lezárta, kész. A rajongók sok évig nyúzták őt, hogy legyen újabb, legyen újabb. Steven Spielberg 2007-ben megadta magát, és barátjával George Lucas-al neki áltak történetet és címet kitalálni, ezután újraösszehívták a régi csapatot. Harrison Ford mellé visszatért Karen Allen, igen Marion újra kalandozik egy kicsit hősünk oldalán. 2008-ban mozikba került az az Indiana Jones film, amit nagyon sokan vártak, és sajnos a nézők 60 %-a csalódottan érezte magát egy olyan folytatás miatt, ami nem lett rossz. Ez szomorú, végülis megvolt rá az okuk, de ezt egy picit később. A történet röviden annyi, 1957-ben járunk és az oroszok elfogták Dr. Jones-t és egyik társát, akivel kettős ügynökök voltak a háború alatt. Egy mumifikált testet keresnek, melynek a koponyája segítségével eljuthatnak Akatorba, az aranyvárosba, ahol ennek fajnak a többi holteste van, ugyanis ha összeáll mind a 13 egyed, akkor az illető aki elvitte, temérdeknyi kincset kap. Érdekes az a tény, hogy ez az első Jones film, ami a sci-fit hozza be, ugyanis ürlény koponyáról van szó amely a földön mágneses. Elég hülye koncepciója van a filmnek, mit ne mondjak, Lucas bácsi már megint sikeresen ront el valamit, ugyanis a történetet ő maga találta ki, sajnáltam, hogy Spielber nem szólt rá, hogy ez rossz lesz. Maga a film végül nem lett rossz, pofátlanul alúl van értékelve, ahoz képest, hogy mi lett a végeredmény. Ezzel sem lenne annyira nagyon nagy gond, mert ha nem mutatják meg nekünk képileg a végén az ürlényeket gusztustalan CGI animációval és utána még hozzá egy repülő csészeajjat, akkor nem lenne elcsúfítva, hiszen ahogy a rendező úr is mondta, az 50-es évek végén kezdtek el az emberek foglalkozni sci-fi témával, hogy vannak e más lények rajtunk kívül vhol máshol stb. Ezért ez még így nem lenne gond, ha csak beszélnek róla. Amíg el nem jutunk a film végéig, addig csak sejtjük ezt az egészet, és csak nyomokban szó van róla, és ez így nem lenne gond, azt modanám, hogy oké, legyen ez, ürlény koponyáját kell eljuttatni Akatorba, ahol a 13 másik ufo ül egy teremben, de csak a csontvázuk. A film pörgős és izgalmas. Itt már használtak sok CGI elemet, de elég jól néznek ki, nem rondít bele az öszképbe, és csak egy szimpla modernebb Jones filmet láthatunk ami nem rossz. Megvan rendezve jól, a színészek is jól játszanak, sőt Marion mellett van egy új női karakter, Irina Spalko (Cate Blanchett) aki itt most a főgonosz. Igen, ebben az epizódban egy nő a főellenség, és elég jó karakter, de maga a színésznője is kiválóan alakít. Ebben filmben (csak érdekességképpen) benne játszik John Hurt, akiből kibújt az alien még 1979-ben az Alien 1.-ben, vagyis a Nyolcadik Utas A Halálban. Itt Harold Oxley-t alakítja. A film talán legjobb jelenete a dzsungelben való autós üldözés, szerintem az Indy filmek egyik legjobb akció jelenete, kár, hogy ennek a tökjó és élvezhető szórakoztató kaland mozinak a vége el van cseszve, nem is kicsit. A lezárással viszont nincsen gondom. Dr. Jones már így is elég öreg, megházasodik, szerintem egy méltó lezárársa az eddigi kalandoknak, én is hasonlóképpen képzelném el az útjainak a befejezését, most már végleg szögre akaszhatja az ostorát...
Értékelés: 7/10
Írta: Robert
